Az egyik jelentős változás, hogy a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzők által a 9. évfolyamon kötött tanulószerződések automatikusan megszűnésre kerülnek a 9. évfolyam tanévének végén. Ennek oka, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a 9. évfolyam után más, nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzőnél folytatni a gyakorlatot.

A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzőket érintő másik módosítás szerint e képzők egyidejűleg legfeljebb 12 tanulószerződéses tanulót fogadhatnak, kivéve, ha a gazdasági kamara igazolja, hogy más, nem főtevékenységű gyakorlati képzőnél nem tudja elhelyezni a tanulót.

Egy másik lényeges változás szerint, ha a tanulószerződéses tanuló (szülő) vagy a gyakorlati képző kezdeményezi, akkor a teljes gyakorlati képzési idő 5%-a erejéig a tanuló a gyakorlatot az iskolában tölti le, ha az iskola igazgatója így dönt. Az ilyen gyakorlatra a komplex szakmai vizsgára történő felkészülés céljából és csak egybefüggően kerülhet sor.

Kedvező változás, hogy azok a gyakorlati képzéssel foglalkozó ún. egyéb szervezetek (pl. kórházak) ismét vehetnek át forrást a szakképző iskolától az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlat költségeinek fedezésére, amelyek 2016. január 1-jétől azért estek el ettől a lehetőségtől, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz benyújtott kérelmük alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezetté váltak. Az ilyen kérelmet azért nyújtották be e szervezetek, mert tanulószerződéses képzéssel is foglalkoztak, de a mostani kiegészítés hiányában kénytelenek voltak választani tanulószerződéses és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés között.

A szakképzésről szóló törvény kiegészült a középszinten is tehető szakmai ágazati érettségi lehetőségével. Ennek hiányában ugyanis 2017 tavaszán csak emelt szintű szakmai érettségit lehetett volna tenni.

Új lehetőség, hogy a felnőttoktatás esti munkarendje szerint folyó képzésben a szakképzési évfolyamok Országos Képzési Jegyzékben meghatározott száma a felére csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy az iskolai rendszerű képzésben (de csak az esti munkarendben), az egyébként két éves képzések akár egy év alatt is megszervezhetők lesznek.

Egyértelműsítésre került, hogy amennyiben a (nyári) összefüggő szakmai gyakorlatra nem külső helyen, hanem iskolai tanműhelyben kerül sor, akkor a szakképző iskolának nem kell tanulói pénzbeli juttatást fizetnie a tanuló számára.

A fentieken túl pontosításra kerültek egyes, az első, második és harmadik szakképesítéshez kapcsolódó szabályok és kiegészült a gyakorlati képzők nyilvántartása azzal, hogy a képző nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytatónak minősül-e.

Könnyítés került megfogalmazásra a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók képzésével kapcsolatban, így 2016. szeptember 1-jétől az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló nem fog külön kategóriát képezni a HHH és SNI tanulók között. Ez azt jelenti, hogy a HHH és SNI tanulók kategóriáján belül az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló számára is ingyenes bármennyi szakképesítés az iskolai rendszerű szakképzésben.

Az előzőekhez kapcsolódó további változás, hogy a HHH és SNI tanulóknak 2016. szeptember 1-jétől már nem kell a felnőttoktatás munkarendjében kezdeni a képzést második szakma tanulása esetén.

Nevesítésre került, hogy a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakmaszerkezeti döntésre vonatkozó javaslatában a jövőben a felnőttoktatást külön kell kezelni. Részletes szabályok kerültek megfogalmazásra a szakképzési centrumok gazdálkodási, munkáltatói és egyéb döntési kérdéseire vonatkozóan is.

Valamennyi változás 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.