A gyakorlati képzés költségeinek finanszírozásával kapcsolatban a 2017-es adóév is tartalmazott újdonságokat, még ahhoz képest is, ami 2016 végén ismert volt. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Szht.) meghatározott módon teljesítheti hozzájárulási kötelezettségét, így a megfizetés mellett a gyakorlati képzés szervezésével (tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással vagy hallgatóval kötött munkaszerződéssel), illetve a saját dolgozó képzésével. Az előbbi esetben bruttó kötelezettsége mértékét a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: normatívarendelet) meghatározott módon számított alap, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben érvényesíthető kiegészítő csökkentő tétel figyelembevételével csökkentheti.

2017. június 29-én lépett hatályba a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosítása (2017. évi LXXXVI. törvény), mely kimondta, hogy az Szht.-ben meghatározott alapnormatíva összege 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig 480 000 forint/fő/év. Mivel a módosításban meghatározott új normatívát 2017. január 1-jétől visszamenőlegesen lehet alkalmazni, ezért lehetőség van a megemelkedett csökkentő tételeket a 1708-as szakképzési hozzájárulási kötelezettség előlegbevallásaira vonatkozóan önellenőrzéssel érvényesíteni. Természetesen a szakképzési alapnormatíva változását az éves elszámolási kötelezettségnél is figyelembe vehetik a gyakorlati képzők.

A 2018. évi költségvetésről szóló törvény alapján a 2018-as évre ugyancsak a 480 000 forint/fő/év lesz az elszámolható alap normatíva.

Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg független a gyakorlati képzés költségigényétől, a tanulószerződés esetében a súlyszorzó igazodik ahhoz. Együttműködési megállapodás, illetve hallgatóval kötött munkaszerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén az alapnormatíva gyakorlati napokra járó napi összegének kiszámítását szintén a normatívarendelet határozza meg.

Az alap csökkentő tételen kívül a 2017-es adóévben a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján folytató gyakorlati képző további kiegészítő csökkentő tételekkel is csökkenthette a bruttó hozzájárulási kötelezettségét, az Szht.-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Így a kis- és középvállalkozásnak minősülő gyakorlati képző számára már a havi előlegbevallásban érvényesíthető oktatói és tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tételt is igénybe vehetett. Miután ezen csökkentő tételek kiszámítása az éves alapnormatíva alapján történik, így a normatívaváltozással a kiegészítő csökkentő tételek összege is emelkedett visszamenőleg, melyet a gyakorlati képző ugyancsak önellenőrzéssel érvényesíthetett már a módosítás hatályba lépését követő előlegbevallásban, vagy megteheti később az éves bevallásban.

Megjegyezzük, hogy az Szht.-ban pontosításra került a kis- és középvállalkozás fogalma, amelyre azért volt szükség, mert a kiegészítő csökkentő tételek elszámolhatóságára elsősorban nekik van lehetőségük, illetve a jogszabályban meghatározott státuszt a visszaigénylés mértékének megállapításánál is figyelembe kell venni.

Valamennyi, a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján szervező hozzájárulásra kötelezett számára rendelkezésre álló támogatás a beruházási kiegészítő csökkentő tétel, mely az aktiválás évében érvényesíthető abban az esetben, ha a vállalkozás kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. Ez az egyetlen kiegészítő csökkentő tétel, amely csak az éves bevallásban érvényesíthető, így a gyakorlati képzők a jelenlegi adóév lezárását követően számolnak el vele először. Éves mértékét, kiszámításának módját a normatívarendelet szabályozza.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel csak azon beruházásokra vehető igénybe, amelyek eredményeként beszerzett eszközök, gépek, stb. nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz kizárólag oktatási célt szolgálnak. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény adómentességre vonatkozó szabályát figyelembe véve a kedvezményt igénybe vevő, gyakorlati képzést végző vállalkozások nem igényelhetnek vissza áfát, azaz a beruházás bekerülési értékét bruttó módon kell figyelembe venniük.

2017. január 1-jétől változott a szakképzési hozzájárulásnak a saját munkavállalók képzésével történő teljesítése, mert az ezzel járó költségek elszámolásának feltételei kedvezően módosultak. A saját munkavállalók (szakmai, nyelvi, vagy egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő ‒ hatósági) képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a mértékéig. További feltétel, hogy a hozzájárulásra kötelezett (partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen)

  • az év 1-6. és 9-12. hónapjában legalább 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesítse részben a hozzájárulási kötelezettségét, és
  • az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének is eleget tegyen az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé a tárgyévet követő év január 12. napjáig.

A fentieken kívül a 2017-es adóévben kedvezően változott a gyakorlati képzéssel összefüggésben nyújtandó egyéb juttatások adóvonzata is. Mint ismeretes, a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyebek mellett egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani.

Amennyiben a kedvezményes étkeztetés megszervezésére – melegkonyhás étkeztetés hiányában – nincs lehetőség, és az étkezéshez való hozzájárulás biztosítására eltérő megállapodást kötnek, fontos tudni, hogy a tanulók étkezési költségeihez való pénzbeli hozzájárulás nem tekinthető a tanuló adómentes díjazásának. Emiatt egyéb, nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelemként fizethető csak, amelyről az adóévet követően a tanulónak – nem szerencsés többletkötelezettségként – személyi jövedelemadó-bevallás keretében számot kell adnia.

A kedvezményes étkezés vagy az étkezés költségeihez természetbeni hozzájárulás adóvonzata az elmúlt időszakban többször is változott. 2016-ban a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) a béren kívüli juttatások között nevesítette a természetbeni étkeztetést havi 12 500 Ft-ot meg nem haladó mértékben. A kedvezményes étkezés 2017. január 1-jétől értékhatártól és formájától függetlenül az Szja tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatásnak minősült, amelynek közterhe így 43,66%-ra növekedett (a juttatás értékének 1,18 szorosa után fizetendő 15% személyi jövedelemadó és 22% egészségügyi hozzájárulás miatt).

Azonban az Szja tv. egy 2017. június 20-tól hatályos módosítása révén a szakképző iskolai tanulónak gyakorlati képzése ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások visszamenőleg 2017. január 1-jétől adómentes juttatásnak minősülnek. A jogszabályváltozás következtében a 2017. január 1-jétől megfizetett, étkezést terhelő adókötelezettséget a gyakorlati képzők önellenőrzéssel visszaigényelhetik.