A kormány egyik fő célkitűzése a szakiskolai tanulók közül a duális képzésben résztvevők arányának a jelenlegi 50%-ról 70%-ra történő emelése 2018-ra. Ennek egyik eszköze a kamarai garanciavállalás intézményének bevezetése. Az erről szóló törvénymódosítást 2014 végén fogadta el az Országgyűlés. Az intézkedés hatására a gazdaság elosztó szerepe válik elsődlegessé a tanulók gyakorlati képzési helyének kiválasztásában. Az iskolák szerepköre átalakul és fő feladatuk a 9. évfolyam szorgalmi időszakában történő gyakorlati képzés megszervezése, a magasabb évfolyamokon a még nem kihelyezhető tanulók felzárkóztatása, pedagógiai fejlesztése lesz annak érdekében, hogy minél előbb külső gyakorlati képzőhelyen folytathassák a gyakorlati ismeretek elsajátítását.

A kamarai garanciavállalás lényege, hogy a kamara garanciát vállal a szakiskolai tanulók iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyen tanulószerződéssel történő elhelyezésére. Amennyiben biztosított a megfelelő képzőhely, és így tanulószerződés köthető, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő szakmai gyakorlatától kezdődően kizárólag tanulószerződés keretében szervezhető meg. Ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.

A jogszabály értelmezése terén érdemes kitérni a következőkre.

Az oktatási intézmények igazolás nélkül nem „gondoskodhatnak” a diák gyakorlati képzéséről. Ez azt jelenti, hogy nem szervezhetik meg a gyakorlati képzést sem iskolai tanműhelyben, sem pedig együttműködési megállapodással. Fontos leszögezni tehát, hogy az iskola csak akkor köthet együttműködési megállapodást, ha rendelkezik a kamara által kiadott igazolással. A garanciavállalás kizárólag a szakiskolai tanulókra vonatkozik, a szakközépiskolai diákokra nem. A szakiskolai képzés 9. évfolyamának szorgalmi időszakában tanulók szintén nem esnek az intézkedés hatálya alá.

Habár a kamarai garanciavállalás bevezetéséről szóló jogszabályi rendelkezés csak 2015. július 1-én lépett hatályba, a folyamatban kulcsszerepet játszó kamarai hálózat már az év elején megkezdte a felkészülést. Az országosan egységes feladatellátás érdekében egy intézkedési terv került összeállításra, amelyet az MKIK Elnöksége márciusban fogadott el. A dokumentum egyfajta módszertani javaslatként szolgált a területi kamarák számára. Tartalmazta az ellátandó tevékenységeket, azok ütemezését, az ajánlott kommunikációs eszközöket és a kapcsolódó dokumentummintákat. A területi kamarák az iránymutatások alapján – immár a helyi sajátosságok figyelembevételével – saját intézkedési tervet dolgoztak ki és kezdték meg a munkát. Tevékenységük sikeressége érdekében az MKIK országos szinten egyeztetett több fenntartóval. A KLIK fenntartásában működő iskolák vezetői számára az év első felében egy, a fenntartóval közösen megszervezett országos rendezvényen mutatta be a garanciavállalás intézményét és az ebből adódó feladatokat. A megfelelő adatgyűjtés és felkészülést követően a területi kamarák felvették a kapcsolatot a hozzájuk tartozó iskolák és azok fenntartóinak vezetőivel és egyeztették a helyi együttműködés részleteit. Kijelölésre kerültek az iskolai oldal kapcsolattartói, akikre fontos feladat hárult a későbbi feladatok ellátásában, például az iskolai és a tanulói adatlapok kitöltésében, összegyűjtésében és a kamara részére történő átadásában.

A kamarák egyik alapelve volt az iskolák érdekeinek figyelembevétele a törvény által meghatározott kereteken belül. Erre szolgált az iskolai adatlap, amelyben az intézmények jelezhették a minimális tanulói létszám fenntartására vonatkozó kötelezettségeiket. Itt érdemes megemlíteni az iskolák érdekében kifejtett másik kamarai törekvést, mégpedig a tanulószerződés-kötési dömping időszak május-júniusra történő áthelyezését. A korábbi években általános gyakorlattá vált, hogy a szerződések többségét a felek a tanév megkezdését követően kötik meg. Ez számtalan problémát okoz az iskolának a gyakorlati képzés megszervezésében. Intézmények egy része megoldásként arra ösztönözte a tanulóit, hogy már az előző tanév szorgalmi időszakának végéig kössék meg tanulószerződéseiket, így több mint két hónap áll rendelkezésükre a szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározására és biztosítására. Az MKIK ezt a jól bevált gyakorlatot támogatja, és kezdeményezte az egész országra kiterjedő alkalmazását. Ezt tükrözi a szakképzési törvény 2015. június 12-én hatályba lépett módosítása, miszerint a „tanulószerződést lehetőleg minden év május 31-ig kell megkötni”.

A garanciavállalás témaköréhez kapcsolódó kamarai feladatok ellátásához (a tanuló számára a megfelelő gyakorlati képzési hely megtalálásához, a tanulószerződés megkötésének elősegítéséhez, megfelelő gyakorlati képzőhely hiányában az igazolások kiadásához) szükséges volt a tanulók adatainak összegyűjtése. Mivel a törvény nem rendelkezett ennek módjáról, a kamara közvetlenül a tanulóktól szerezte be az információkat. Erre a célra került kidolgozásra a tanulói adatlap. Az adatgyűjtési folyamat fontos eseményei voltak azok az osztályfőnöki órák, amelyeken a kamarai tanácsadók tájékoztatták a diákokat a garanciavállalásról, a kapcsolódó részletekről, s kiosztották az adatlapokat. Ez az eljárás rendkívül jelentős erőforrásokat igényelt. További nagy hátránya volt, hogy komoly problémát jelentett az ezt követő fázisokban az adatlapok begyűjtése, a szolgáltatott adatok esetleges pontatlansága. Mindezekre megoldást jelentett a szakképzési törvény 2015. július 1-től hatályos módosítása, amelynek értelmében „az igazolás kiadása, valamint a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából a szakképző iskola” szolgáltatja az adatokat a tanuló helyett. Fontos előírás, hogy az adatokban bekövetkezett változásról az iskolának a változást követő öt napon belül tájékoztatnia kell a kamarát.

2015-ben további olyan jogszabályi módosítások történtek, melyek elősegítik a kamarai garanciavállalás eredeti céljának elérését, a duális képzés kiterjesztését és megerősítését.

Közvetlenül az igazoláskiadás ügymenetének országosan egységes szabályozását segítik elő az igazolás kiadásának határidejére és hatályának idejére vonatkozó, 2015. július 1-én hatályba lépő előírások. Ezek értelmében a kamara által kiállított igazolás az abban meghatározott tanév végéig vagy visszavonásig érvényes. Ha az igazolás kiállítását követően, az abban megjelölt időpontot megelőzően a tanuló tanulószerződést köt, a kamara visszavonja az igazolást.

A tanulószerződés szempontjából szóba jöhető gyakorlati képzők körére jelentős hatást gyakorol a mestervizsga-előírás. A szakképzési törvény 2012. január 1-én hatályba lépett rendelkezése értelmében a gyakorlati oktatók 2015. szeptember 1-től mestervizsgával kell, hogy rendelkezzenek azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményei kiadásra kerültek. A 2015. június 12-től hatályba lépő törvénymódosítás megnevezi a mentességi szabályokat (a szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlat megléte, szakképesítés és felsőfokú végzettség mellett legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlat megléte, rendeletben meghatározott vendéglátói ipari egységben történő gyakorlati képzés, betöltött hatvanadik életév). Továbbá megfogalmaz olyan átmeneti szabályokat, amelyek kitolják a mesteroklevél megszerzésének határidejét. Ennek értelmében olyan személy is lehet gyakorlati oktató 2015. augusztus 31. után, aki a kamarának 2015. augusztus 31-ig írásos nyilatkozatban vállalja, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a mesterképzést, és az egyéb feltételeknek megfelel. A kamara tovább folytatja a mesterképzést és annak elvégzését anyagilag támogatja.

A kamarai garanciavállalásban érintett tanulók körét bővíti az a június 12-től hatályos jogszabályi változás, miszerint a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé válik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a második szakmát tanulni kizárólag felnőttoktatásban lehetséges. Szintén a duális képzésben részt vevő diákok számát növeli az az új rendelkezés, hogy a felnőttoktatás nappali munkarendjén túl már az esti, a levelező, az egyéb sajátos munkarend és a távoktatásos munkarendben is köthető tanulószerződés, feltéve, hogy az adott szakképesítés az OKJ szerint oktatható ezekben a munkarendekben is.

A gyakorlati képzés ügymenetére kedvező hatást fejt ki, hogy az állam által fenntartott szakképző iskolákban kötelezővé vált a gyakorlati oktatásvezető alkalmazása.

A gyakorlati képzők képzési hajlandósát kedvezően befolyásolják a már elfogadott, 2016. január 1-től hatályos, finanszírozással kapcsolatos változások. Ezek eltérő mértékben érintik a szervezetek különböző csoportjait, a támogatás a kkv szektor számára növekszik a legnagyobb mértékben.

Összességében elmondható, hogy a kamarai garanciavállalás a magyar duális szakképzés kiszélesítésének és megerősítésének hatékony eszköze. Egy nemzetközi szinten is egyedülálló megoldás, amely modellként szolgálhat a közép-kelet európai országok számára a szakképzési rendszerük átalakításához.

 

Ferencz Csaba Zsolt