A tavaly elkezdett előkészületi munkálatokat követően 2017. november 7-én nyújtotta be a Kormány a Parlament elé a szakképzés rendszerét érintő legújabb törvényi módosítások tervezetét. A javasolt változtatások három területhez kapcsolódnak: az iskolai rendszerű szakképzéshez, a felnőttképzéshez és a szakképzés állami finanszírozásához. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb újdonságokat.

Továbbra is elsődleges célkitűzés a duális szakképzési rendszer megerősítése, a lehetőségekhez mérten minél szélesebb tanulói és szervezeti körre történő kiterjesztése. Ezt szolgálja

  • a tanulószerződés-kötés lehetőségének kiterjesztése a szakgimnázium 11-12. évfolyamán tanulókra,
  • a kötésre jogosult egyéb szervek, szervezetek körének kibővítése,
  • a tanuló-előszerződés intézményének bevezetése, valamint
  • a gyakorlati képzők képzési jogosultságának mestervizsga meglététől történő függetlenné tétele, azaz az ún. kamarai gyakorlati oktatói képzés és minősítés létrehozása.

A szakgimnázium 11-12. évfolyamán történő tanulószerződés-kötés jelentős mértékben növelheti a duális képzés előnyeit kihasználó diákok számát. Ugyanakkor a benyújtott törvénymódosítási javaslat két jelentős feltételhez köti a kötés lehetőségét:

  • a gyakorlatnak a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre kell irányulnia, és
  • tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meg kell haladnia.

Az első feltétel azért is fontos, mert az érintett két évfolyamon más típusú gyakorlati képzésre is sor kerülhet. A jelenlegi rendszerben ugyanis a szakgimnáziumban tanulók a 9. évfolyamtól egészen a 12. évfolyam végéig az ágazati közös tartalom mellett egy érettségivel megszerezhető szakképesítést is tanulnak. A törvénymódosítási javaslat értelmében az ágazati tartalom melletti szakma (új nevén a mellék-szakképesítés) tanulása már nem lesz kötelező, a tanuló az iskola által felkínált további lehetőségek közül is választhat, mint például a fentebb említett, a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló gyakorlaton való részvétel. Ez a választási lehetőség segítséget nyújthat a tanuló egyéni igényeihez és az adott ágazathoz igazodó alternatív tanulmányi utak kialakításához. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a tervezet értelmében a mellék-szakképesítésre tanulószerződés – éppen a fentiekben említettek miatt – nem köthető. A kamarai garanciavállalás a szóban forgó két évfolyamra nem kerül kiterjesztésre, ezért a jogszabályváltozás hatására a tanulószerződések számának prognosztizálható növekedése viszonylag mérsékelt lesz.

Kibővül a tanulószerződés kötésére jogosultak egyéb szervek, szervezetek köre. Ennek megfelelően tanulószerződés keretében bekapcsolódhatnak a duális képzésbe a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező köznevelési intézmények is, feltéve, hogy költségvetési szervként működnek, vagy alapítványi, egyesületi, esetleg egyházi fenntartásúak.

Bevezetésre kerül a tanuló-előszerződés intézménye. Célja, hogy még a tanulószerződés megkötése előtt szorosabb kapcsolatot épüljön ki a tanuló és a leendő gyakorlati képző szervezete között. A tanuló-előszerződés kötésére az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakában kerülhet sor. A törvénymódosítási javaslat további részleteket is szabályoz, mint például a kötésre vonatkozó szándék bejelentésének időszaka, a kötéshez szükséges szülői hozzájárulás esete, az előszerződés megszűnésének esetei.

A gazdálkodó és egyéb szervezeteknél folyó gyakorlati képzés minőségbiztosításának egyik eleme a mestervizsga meglétének előírása a gyakorlati oktatók esetében. A többéves tapasztalatok alapján ugyanakkor egyértelművé vált, hogy nem feltétlenül szükséges mesterszintet elérnie egy tanulókkal foglalkozó szakembernek ahhoz, hogy megfelelő gyakorlati oktatóvá válhasson. Ennek megfelelően egy újfajta képzés kerül bevezetésre, melynek célja, hogy mestervizsgával nem rendelkező szakemberek is bekapcsolódhassanak a diákok oktatásába. A témával bővebben egy külön cikk foglalkozik.

A munkáltatói igények egyre dinamikusabb változása és ágazatonkénti differenciálódása szükségessé tette, hogy a gazdasági szereplők a korábbiaknál közvetlenebbül bekapcsolódhassanak a szakképzés szabályozási rendszerébe. Ennek érdekében rendelkezik a törvényjavaslat az ágazati készségtanácsok megalakításáról és a működésük alapvető kereteinek meghatározásáról. A testület folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a különböző gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat. Javaslatot tehet az Országos Képzési Jegyzék módosítására, a képzési tartalmak korszerűsítésére, a szakképzési rendszer működtetésére, valamint előrejelzéseket készít a képzés irányainak és céljainak meghatározása érdekében. Lényeges momentum, hogy a tanácsokban az adott gazdasági ágazat szereplői által kiválasztott képviselők vesznek részt, így a gazdasági igények közvetlenül megjelennek a szakmai tartalmak alakítása, formálása, továbbá az egész szakképzési rendszer fejlesztése során.

A szakképzési törvényt érintően még további lényeges változtatásokat tartalmaz a javaslat. Egyértelművé teszi, hogy a tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette. A napi gyakorlati órákra vonatkozóan rögzíti, hogy az elméleti és gyakorlati órák együttes száma kiskorú esetén legfeljebb hét, nagykorú esetén legfeljebb nyolc óra lehet. Az iskolai adatszolgáltatás kötelező körébe beemeli a szintvizsga megszervezése céljából szükséges adatok szolgáltatásának rendjét és tartalmát, valamint határidejét.

A szakképzés finanszírozásával kapcsolatban a leglényegesebb új elem, hogy a tanulószerződés kötésére jogosult ún. egyéb szervek, szervezetek együttműködési megállapodás után is közvetlenül megkaphatják az állami támogatást. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy – a tanulószerződéses támogatáshoz szükséges lépéssel teljesen azonos módon – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára bejelentik: a szakképzési hozzájárulást együttműködési megállapodás keretében folytatott gyakorlati képzéssel teljesítik. Mivel szakképzési hozzájárulásuk mértéke nulla, ezért azonnal visszaigénylő pozícióba kerülnek, és képzési költségeik támogatására havonta kaphatják meg a vonatkozó normatíva szerinti teljes összeget (az alapcsökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt).
Az ún. 5%-os képzés esetén megvalósuló teljesítési megbízotti jogviszony keretében a tanulószerződéses gyakorlati képző szervezet biztosítja a tanuló számára a tanulói pénzbeli juttatást és őt terhelik a kifizetés járulékai. A jelenlegi szabályozás értelmében azonban a  járulékokra eső  normatívarészt is át kell adnia az 5%-os képzést lefolytató iskolának. A törvénymódosítási javaslat megoldja a problémát: a járulékra eső normatíva összegét nem kell az oktatási intézménynek átadnia.

A törvénymódosítási javaslat átfogó témája, ami jelentkezik a szakképzési és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben is, a főtevékenységként gyakorlati képzéssel foglalkozó cégekkel (a továbbiakban: főtevékenységűek) kapcsolatos korlátok törlése, és az egyéni vállalkozókra, valamint a mikro- és kisvállalkozási szektorra történő részleges áthelyezése. A téma fontosságára tekintettel ezzel a témával külön cikk foglalkozik.

A fentebb említett jogszabályi változások – a törvénymódosítási javaslat jelenlegi állapotában történő elfogadása esetén – 2018. január 1-én lépnének hatályba.