2015. június 4-én jelent meg a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény. A módosítás 2015. június 12-én lép hatályba, de néhány rendelkezése csak 2015. július 1-jén, szeptember 1-jén, október 1-jén, 2016. január 1-jén, 2016. szeptember 1-jén és 2019. szeptember 1-jén lép életbe.

  • A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére bevezetésre került a kamarai garancia intézménye, amelynek szabályai 2015. július 1-jétől kiegészülnek, pl. az igazolás kiadása határidejének és visszavonásának szabályaival.
  • Ugyancsak az MKIK javaslatára kiegészültek a mestervizsga kötelezettség szabályai, így bizonyos esetekben (megfelelő felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egységben folytatott tevékenység) mentesül a gyakorlati oktató a kötelezettség alól. Új mestervizsga követelmény kiadása esetén megfelelő türelmi időt biztosít a törvény a kötelezettség teljesítésére, egy új átmeneti szabály értelmében pedig nem 2015. szeptember 1-ig, hanem 2016. szeptember 1-ig elegendő megkezdeni a mesterképzést a gyakorlati oktatónak, ha ezt 2015. augusztus 31-ig írásban vállalja a kamara felé.
  • A második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben, de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg.
  • A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés, azonban az itt tanulók tanulói juttatása differenciált lesz (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%).
  • Kiegészül a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma: a jövőben a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül.
  • 2015. június 12-től a szakközépiskolai ágazati képzésben együttműködési megállapodással részt vevő tanulók részére is kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra a nem szakképzési (9-12.) évfolyamokon is. Mindez azt is jelenti, hogy a már megkötött együttműködési megállapodások esetén akkor is kell a 2015. június 12-t követően megszervezett nyári összefüggő szakmai gyakorlatra tanulói juttatást fizetni, ha ezt a megkötött együttműködési megállapodás még nem tartalmazza.
  • Az MKIK kezdeményezésére a szakképzési törvény kimondja, hogy az állam által fenntartott szakképző iskolában gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni.
  • Változnak a tanulószerződés, az együttműködési megállapodás, a nyilvántartás és a foglalkozási napló adatai, kötelező tartalma (pl. meg kell jelölni a teljesítési megbízottat a tanulószerződésben és a nyilvántartásban). Ezeken túl kimondásra került, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes, és együttműködési megállapodás akkor is köthető lesz, ha „a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető”.
  • 2016 szeptemberétől átalakul a szakképzési intézményrendszer, a szakiskolák új neve szakközépiskola, a szakközépiskoláké szakgimnázium, a speciális szakiskoláké szakiskola lesz, az NGM fenntartásába kerülő iskolák pedig szakképzési centrumokba tömörülnek.
  • A köznevelési törvény módosítása értelmében 21. életévről 25. életévre került felemelésre az az életkorhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
  • Az ún. egyéb szervezetek számára kedvező változás, hogy nem kell pályázniuk a tanulószerződéses költségeik finanszírozására, hanem a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél alkalmazott módon visszaigényelhetik azokat. Ezt úgy oldotta meg a törvény, hogy ezeket a szervezeteket beemelte a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe, méghozzá úgy, hogy nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni, azaz kötelezettségük mértéke 0%.  
  • Kibővül az ún. csökkentő tételek köre a tanulószerződés esetén: az alap csökkentő tételen felül beruházási kiegészítő csökkentő tétellel (minden hozzájárulásra kötelezett számára), oktatói kiegészítő csökkentő tétellel (nem főtevékenységként gyakorlati képző kkv-k számára) és tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel (egyéb szervezetnek nem minősülő, nem főtevékenységként gyakorlati képzők számára, a 9. évfolyamosok KTM-ben történő képzésére) is számolhat a hozzájárulásra kötelezett. Ezek lényegében a decentralizált pályázatot felváltó tételek.
  • A visszaigénylésnél tanulószerződés alapján figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél (az egyéb szervezetek kivételével) nem a teljes, hanem a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alap csökkentő tételig.
  • Nevesítésre került a (felsőoktatási) duális képzés fogalma is, amelynek költségeivel is csökkenthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség.
  • A saját munkavállaló képzésének elszámolása esetén az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető lesz ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is.
  • Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma – az igénybe vehető csökkentő tételeknél és a visszaigénylésnél e szervezetek nem részesülnek támogatásban.
  • Változik a decentralizált forrásra pályázók köre és a felhasználás célja is. A jövőben a magán és az egyházi szakképző iskolák, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó képzés tárgyi feltételei és a szoftverfelhasználási jog támogatható e keretből.

Gyakorlati képző típusa

Elszámolás (normatívák)

Visszaigénylés

alapcsökkentő tétel

(alapnormatíva (AN) × szakmánkénti súlyszorzó)

N

kiegészítő csökkentő tétel

 

 

KN

feltétel:

N + KN ˃ bruttó kötelezettség

 

beruházási *

oktatói

tanműhely-fenntartási **

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett (üzemi képzőhely)

(nem egyéb, nem főtev. és nem KKV)

igen

igen

-

igen

a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb tanulószerződés (illetve hallgatóval duális képzésre kötött munkaszerződés) alapján számított alapcsökkentő tételt

kis- és középvállalkozás

(nem főtev.)

igen

igen

igen

igen

A bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeg (alap- és kiegészítő csökkentő tételek)

gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet

(nem agrár és honvéd.)

-

-

-

-

tanulószerződés alapján számított alapcsökkentő tételt és a beruházási kieg. csökk. tételt

gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet

(agrár és honvéd.)

csak AN

-

-

-

csak AN

főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett

(nem KKV)

igen

igen

-

-

a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb tanulószerződés (illetve hallgatóval duális képzésre kötött munkaszerződés)

alapján számított alapcsökkentő tételt

főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett

KKV

igen

igen

-

-

A bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget (alap- és kiegészítő csökkentő tételek)

* az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre

** kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzett gyakorlati képzéshez, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében