Az Országgyűlés által 2015. május 27-én elfogadott módosítások nyomán 2015. június 12-ével egy sor olyan változás lépett hatályba a szakképzésről szóló törvényben, amelyek a külső képzőhelyen folytatott gyakorlati képzés elveit, annak dokumentumait, illetve maguknak a képzőhelyeknek a nyilvántartását érintik. Röviden összefoglalva ezek a következők:

a)      A szakmai elméleti és gyakorlati képzés alapelvei között korábban az szerepelt, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg (kivétel az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása). Az is alapszabály volt, hogy az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. A június 12-ével hatályba lépett módosítás azonban az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt lehetővé tette a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlását – egyéb indokkal azonban továbbra sem lehetséges ezen időszakokat szakmai gyakorlat szervezésére igénybe venni.

Ugyancsak változott a gyakorlati képzés idejével kapcsolatosan egy fontos kitétel. Korábban a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhetett sor az elméleti képzési napokon. A június 12-én hatályba lépett módosítást követően csak akkor nem szervezhető gyakorlati képzés az elméleti napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon a négy tanórát meghaladja.

b)      Módosult és több ponton kiegészült a jogszabály a gyakorlati képzés helyszínével kapcsolatosan. Pontosításra került az ún. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely fogalma: a törvény részben megerősítve az eddigi gyakorlatot kimondja, hogy a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül. Ehhez kapcsolódik az a kiegészítése a jogszabálynak, amely szerint a nyilvántartást vezető gazdasági kamara annak figyelembevételével állapíthatja meg, hogy a gyakorlati képző gyakorlóhelye a jogszabályban előírtaknak megfelelően iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.

c)      A tanulószerződés kötelező tartalmi elemei kiegészültek, illetve módosultak 2015. június 12-ét követően. A gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozó adatainál a szerződéskötéskor fel kell tüntetni ezek nyilvántartási számát. Amennyiben olyan tanuló köt tanulószerződést, aki már két, iskolarendszerben megszerzett OKJ-s szakképesítéssel rendelkezik, de jogosult harmadik, illetve további szakképzés ingyenes tanulására, mert halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű (kivéve az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulót), a tanulószerződésben fel kell tüntetni az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre jogosító körülményre vonatkozó adatot.

A jogszabály előírja, hogy a tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére – és ezt az adatot rögzíteni kell a tanulószerződésben is.

Amennyiben a gyakorlati képző csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, ún. teljesítési megbízott közreműködését veheti igénybe, akivel teljesítési megbízotti megállapodást köthet. A tanulószerződésben rögzíteni kell a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát.

d)     Az együttműködési megállapodás tartalmi elemei is módosultak, illetve kiegészültek néhány ponton. Mivel 2015. június 12-e után tanulói pénzbeli juttatást kell fizetni az összefüggő szakmai gyakorlatra az ágazati képzés során is, így az ágazati – nem szakképzési – évfolyamokon megkötött együttműködési megállapodásban is fel kell tüntetni ezt az adatot. Szerepeltetni kell továbbá a felelősségbiztosítás költségviselőjét, amely adat helyett korábban a felelősségbiztosítás költségét kellett kötelezően megadni. Ezen kívül ismertetni kell az együttműködési megállapodás keretein belül a tanulókat megillető juttatások biztosításának rendjét. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját már nem csak abban az esetben kell rögzíteni, ha szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett a gyakorlati képző, hanem minden egyéb esetben is.

Szerepeltetni kell az együttműködési megállapodásban a képzés tárgyi feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást a felek részéről.

Mindezeken túlmenően az iskolának két újabb tényről is nyilatkoznia kell az együttműködési megállapodásban: a munkarendre vonatkozóan, valamint a nem állami fenntartású iskolák esetén arra vonatkozóan, hogy a képzés szakképzési megállapodás alapján, az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés keretében kerül sor.

Az utóbbi két pontban ismertetett változásokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette mindkét képzésformához az aktuális jogszabályi előírásoknak megfelelő sablonokat és honlapján elérhetővé tette azokat (http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/tanuloszerzodes-es-egyuttmukodesi-megallapodas-2685).

e)     A gyakorlati képzésre jogosult szervezetek nyilvántartását illetően egyértelműen megfogalmazásra került, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes. Fontos kiegészítés, hogy a teljesítési megbízotti szervezeteket is szerepeltetni kell a nyilvántartásban a következő adatokkal: a szervezet megnevezése, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszíne vagy helyszínei, adószáma, képviselőjének neve, az együttműködés időtartama. Új elem továbbá, hogy fel kell tüntetni a nyilvántartásban a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre egy időben fogadható tanulók maximális létszámát szakképesítésenkénti csoportosításban. A korábban előírt kötelező adatokon túl új információként szerepelnie kell a nyilvántartásban a statisztikai számjelnek, a cégjegyzékszámnak vagy az egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számának, valamint fel kell tüntetni a nyilvántartás adataiban változással érintett adatokat, a változás időpontját, hatályát, illetve új adat esetén (oktatható szakképesítésre, maximális tanulólétszámra és kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely minősítésre vonatkozóan) a nyilvántartásba vétel időpontját.

Fontos változás, hogy a nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló gyakorlati képzést szervező szervezet székhelye vagy a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye szerinti illetékes gazdasági kamara vezeti.

Pontosítás történt a gazdasági kamara komplex ellenőrzésével kapcsolatban a gyakorlati képzés során, melyen 2015. június 12-től azon szakképző iskolák képviselői közül elegendő legalább egynek részt kell vennie, amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. Korábban minden érintett iskolából meg kellett jelennie egy képviselőnek.

F. Kárpát Kinga