A szakképzés 2015 nyarán elfogadott törvényi változásai több tekintetben is érintették a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezeteket. A zömében 2015. június 12-én hatályba lépett módosítások egy része közvetett, más része közvetlen hatással volt a tanulókat tanulószerződéssel vagy a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás keretében fogadó gyakorlati képzőkre. Ezek elsősorban a második szakma ingyenességéhez és a nappali rendszerű oktatásban való részvétel életkori határának változásához, továbbá a felnőttoktatásban is köthető tanulószerződéshez kapcsolódtak. Fontos változások léptek életbe a tanulóknak fizetendő pénzbeli juttatással és a gyakorlati oktatók mestervizsga-kötelezettségével kapcsolatban is. Nyár óta újra alkalmazható gyakorlati oktatásvezető a szakképző iskolákban.

Mintegy tíz év elteltével újra ingyenesen készülhetnek fel a tanulók a második OKJ-s szakmára, amely elsősorban azokat a felnőtteket érinti, akik szakmát kívánnak váltani, vagy meg szeretnék újítani szakmai ismereteket. A második szakmára az iskolai rendszerű szakképzésben azonban csak a felnőttoktatásban, azaz esti vagy levelező képzési formában lehet ingyenesen felkészülni, de itt sem mindegyik szakmában. Míg az esti munkarendben szinte minden szakma oktatható, addig a levelező munkarendben csak az, amellyel kapcsolatban ezt az OKJ megengedi. A második szakma tanulása nem csak a képzésbe újonnan belépők számára lett ingyenes, hanem azoknak is, akik már önköltséges formában tanultak a törvénymódosítás elfogadásakor.

A köznevelési szabályok változása alapján már nem csak a huszonegyedik életévig lehet a nappali rendszerű képzésben szakmát tanulni, hanem huszonöt éves korig. A felnőttoktatásban az ún. nappali oktatás munkarendje szerinti formában azonban csak az vehet részt, aki az első szakképesítését tanulja. A másodszakmások számára tehát csak az esti és a levelező forma érhető el.

Új lehetőség a tanulók és a gazdálkodó szervezetek számára is, hogy 2015. június 12-től a felnőttoktatás bármely munkarendjében lehet tanulószerződést kötni. A gyakorlóhely és a tanuló között létrejövő tanulószerződés eddig csak a nappali rendszerű oktatásban és a nappali munkarendje szerinti felnőttoktatási formában volt megköthető. A változás azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek esti és levelező tagozatos tanulót is fogadhatnak tanulószerződéssel.

A gazdálkodó szervezet a felnőttoktatásban tanuló saját munkavállalójával is köthet tanulószerződést, ebben az esetben azonban meg kell teremteni a munkavégzés és gyakorlati foglalkozás közötti összhangot. Mindez ugyanis érinti – többek között – a tanulói juttatás és a bérkifizetés, a mulasztás és a jelenlét, a munkaidő és a kötelező gyakorlati órák, valamint a táppénz és a járulékfizetés kérdéseit is. Minderről érdemes a munkáltatónak és a tanulónak (munkavállalónak) előzetesen egyeztetni.

A gyakorlati képzőket a náluk gyakorlaton lévő tanulónak fizetendő pénzbeli juttatással kapcsolatos módosítások annyiban érintették, hogy szakközépiskolai képzés esetén már nem csak a szakképzési évfolyamon, hanem a kilencedik-tizenkettedik évfolyamokon is kell pénzbeli juttatást fizetni az ún. összefüggő szakmai gyakorlat idejére. A más néven nyári vagy „termelési” gyakorlatra fizetendő juttatás csak az együttműködési megállapodást kötő szervezeteket érinti, ugyanis tanulószerződés eleve csak szakképzési évfolyamon köthető.

A felnőttoktatásban köthető tanulószerződés alapján differenciál mértékben kell kifizetni a pénzbeli juttatást, amelynek nagysága a munkarendtől függ. A nappali rendszerű képzésben azonos szakmára járó pénzbeli juttatás havi mértékének 100%-át kell kifizetni a nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban kötött tanulószerződés esetén, 60%-át az esti és 20%-át a levelező munkarend esetén. Együttműködési megállapodás esetén ilyen differenciálás nem került meghatározásra.

Mind a szakképző iskolák, mind a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek üdvözölték azt a változást, hogy újra foglalkoztatható gyakorlati oktatásvezető az iskolákban. A gyakorlati oktatásvezető a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés, valamint a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás megvalósításáért felelős. Tudni kell azonban, hogy alkalmazása csak az állami szakképző iskolákban és a nemzetgazdasági miniszter fenntartásában lévő, 2015. július 1-jén létrejött szakképzési centrumokban kötelező.

A szakképzésről szóló törvény az iskolán kívüli gyakorlóhelyeken dolgozó gyakorlati oktatókkal szemben már 2012-ben megfogalmazta, hogy csak mestervégzettséggel folytathatnak képzési tevékenységet, feltéve, ha a mestervizsga követelményei az adott szakmában kiadásra kerültek. Erre a törvény annakidején 2015. szeptember 1-jéig adott haladékot, majd a legutóbbi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a gyakorlati oktatók bizonyos végzettség, körülmény és életkor esetén mentesüljenek ezen kötelezettség alól. Amennyiben a gyakorlati oktató az oktatott szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy szakképesítéssel és bármilyen felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, nem kell mestervégzettséget szerezni, csakúgy, ha betöltötte a 60. életévét. Az a gyakorlati oktató is mentesül, aki miniszteri rendeletben meghatározott – kiemelkedő színvonalú, például Michelin-csillagos – vendéglátó-ipari egységben tevékenykedik, de csak a vendéglátó-ipari szakmák (például szakács, cukrász) tekintetében.

A mentesülés átmeneti lehetőségével is élhettek a mestervégzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatók, amennyiben 2015. augusztus 31-ig a területi gazdasági kamarának írásban jelezték, hogy 2016. szeptember 1-jéig elkezdik a kamara által szervezett mesterképzést. Ezzel újabb egy évvel tolódott ki a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló idő.

 

dr. Klész Tibor