Az év folyamán a szakképzési hozzájárulás szabályozása több ponton is módosult, méghozzá kedvező irányban. A kormány egyik kiemelt célja volt a gazdálkodó és egyéb szervezetek képzési hajlandóságának növelése, a duális képzés megerősítése és kiszélesítése a képzésben részt vevő gyakorlati képzők és tanulók számának növelésével. 2015. június 4-én jelent meg a 2015. évi LXVI. törvény, amely a szakképzési hozzájárulási törvényt (Szht.) módosította. A normatívákra vonatkozóan pedig a 2015. szeptember 10-én megjelent 257/2015. számú Kormányrendelet tartalmazott új elemeket. A változtatások összességében minden gazdálkodói csoport esetében az állami támogatás növekedését eredményezték. Ugyanakkor lényeges eltérés tapasztalható az egyes gyakorlati képzők csoportjai között. Kiemelten támogatott lesz a kkv szektor. A változások többsége 2016. január 1-én lép hatályba, az ettől eltérő időpontokat az alábbiakban külön jelezzük.

Az egyik legfontosabb változás az ún. egyéb szervezeteket érinti. Lehetőségük nyílik arra, hogy az állami adóhatósághoz történő bejelentéssel bekerüljenek az Szht. alanyi körébe úgy, hogy kötelezettségük mértéke nulla forint lesz. Ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válik a finanszírozásuk. Ugyanis a jelenlegi bonyolult és nehézkes (igénylésen alapuló támogatási szerződés és félévenkénti NFA képzési alaprészből történő folyósítás segítségével működő) támogatási rendszer helyett, amely 2015. december 31-gyel meg is szűnik, a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél már jól működő visszaigénylés útján juthatnak a költségeik fedezetéhez.

Kibővül az ún. csökkentő tételek köre a tanulószerződéssel képző hozzájárulásra kötelezettek esetében. Ennek megfelelően az érintett szervezetek az alap csökkentő tételen felül az alábbi kiegészítő csökkentő tételeket vehetik figyelembe az elszámolásnál:

  • beruházási kiegészítő csökkentő tétel, melyet minden hozzájárulásra kötelezett igénybe vehet,
  • oktatói kiegészítő csökkentő tétel a nem főtevékenységként gyakorlati képző kkv szektorba tartozó vállalkozás számára,
  • tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok kizárólag gyakorlati célt szolgáló tanműhelyben történő képzésére, egyéb szervezetnek nem minősülő, nem főtevékenységként gyakorlati képző esetén.

A kiegészítő csökkentő tételek mértékére az alábbi szabályok vonatkoznak.

A beruházási csökkentő tétel összege az évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva – foglalkoztatotti létszámtól függő – adott százalékának

  • 1–10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának,
  • 11–50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának,
  • 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának

 a szorzata. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A számításnál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni.

Az oktatói kiegészítő tétel  mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a.

A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel nagysága évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a

Az oktatói és a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel éves és – szakképzési hozzájárulási előleg fizetése esetén – havi mértékének a megállapítása során a 280/2011. Kormányrendelet 5. § (3)-(6) bekezdését is alkalmazni kell.

A visszaigénylésnél tanulószerződés keretében folytatott gyakorlati képzés esetén a kkv szektorba tartozó vállalkozásoknál az alap és a kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, míg más, egyéb szervezetnek nem minősülő hozzájárulásra kötelezettnél nem a teljes, hanem a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg vehető figyelembe, legfeljebb az alapcsökkentő tételig.

2015. szeptember 11-től a szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó elszámolásban a felsőoktatási duális képzésre meghatározott normatíva is figyelembe vehető. Az egy napra jutó normatíva hallgatónként az alapnormatíva 1%-a. Ez 2015-ben a hozzájárulásra kötelezettnél eltöltött gyakorlati naponként 4530 Ft.

A saját munkavállaló képzésének elszámolásához kapcsolódóan az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető lesz ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is. Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma. Az igénybe vehető csökkentő tételeknél ezek a szervezetek a többi gazdálkodóhoz képest korlátozottabb támogatásban részesülnek. Az NFA képzési alaprészéből nyújtható (korábban kormánydöntésen alapuló) támogatások 2015. június 12-től a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek. A szoftverfelhasználási joggal és a szoftvertermékkel kibővül azon javak köre, amire a támogatás kérhető. Ugyancsak 2015. június 12-től változik a decentralizált keretben érintettek köre és a keret felhasználási célja. A hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjának hivatalos elnevezése Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj lesz, amiben nem csak szakiskolások részesülhetnek majd.

A tanulói pénzbeli juttatáshoz hasonlóan 2015. szeptember 11-től a felnőttoktatásban az elszámolható csökkentő tétel is differenciálásra került a munkarendtől függően. Ennek megfelelően a nappali, az esti és a levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a normatíva a nappali rendszerű iskolai oktatásban alkalmazott 100, 60, illetve 20%-a. Tekintettel arra, hogy a módosítás 2015. szeptember 11-én lépett hatályba, és a differenciált normatíva fentiek szerinti előírásával kapcsolatban a kormányrendelet nem tartalmaz átmenti rendelkezést, így a 2015. szeptember 10-ig terjedő időszakra vonatkozóan a gyakorlati normatíva 100%-a vehető figyelembe felnőttoktatásban ez előtt az időpont előtt megkötött tanulószerződések esetén.

Ferencz Csaba Zsolt

Az elszámolható és a visszaigényelhető összegek kizárólag tanulószerződéses gyakorlati képzés esetén 2016. január 1-től