A november elején az Országgyűlés elé kerülő szakképzési tárgyú törvénymódosítás keretében több változás várható a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezeteket érintően. Ezekről összefoglalóan külön írásunkban számoltunk be. Van azonban két olyan változtatás a módosítási javaslatban, amellyel érdemes kicsit közelebbről és mélyebbről is megismerkedni. Ezek a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató gyakorlati képzőkre vonatkozó, már meglévő szabályok várható változása, valamint az újonnan bevezetni tervezett kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga.

A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató gyakorlati képzők (a továbbiakban: főtevékenységű képzők) esetében mind a tartalmi, mind a finanszírozási szabályozás korlátozó volt. Ez azt jelenti, hogy ezek a gyakorlati képzők a szakképzési hozzájárulás forrásainak bizonyos támogatási elemeit nem, vagy csak csökkentett mértékben vehették igénybe, illetőleg tanulószerződést is csak 12-t köthettek a gazdasági kamara igazolása nélkül. A harmadik korlátozás ezen szervezetek 9. évfolyamos tanulókkal kötött tanulószerződéseire vonatkozott, amely szerződések a főtevékenységű képzők esetén megszűntek volna a tanév végén. Mindezen korlátozások célja az volt, hogy főtevékenységű képzők helyett a duális szakképzés inkább tényleges vállalati körülmények között valósulhasson meg.

A főtevékenységű képzők definíciója az elmúlt két év árbevétele és az adott évben igénybe vett, illetve venni tervezett gyakorlati képzési normatíva mértékének arányában került meghatározásra, amely nem bizonyult szerencsésnek. Ugyanis például a gyakorlati képzésben igen nagy számmal részt vevő mikro vállalkozások számára ez a szabályozás hátrányos volt, olyan cégeket is főtevékenységű képzőknek minősített a törvény, amelyek valójában nem főtevékenységként végeztek gyakorlati képzést. (Ezen kívül az egyéni vállalkozók és olyan cégek is ebbe a körbe kerültek, akiknek újonnan alakult cég lévén nem volt árbevételük az elmúlt két évben, vagy nem jól töltötték ki az erre vonatkozó bevallást az adóhatóság felé.)

A tervezethez fűzött indoklás szerint ezért szükségessé vált olyan módosítások kidolgozása, amelyek ezen alanyi kör számára megfelelően biztosítják, hogy a szakképzési hozzájárulási rendszerben a kötelezettségcsökkentő lehetőségeket szélesebb körben ki tudják használni.

A tervezett változásnak három eleme van.

  1. Megszűnik a főtevékenységű képzők definíciója a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben, így az ehhez kötődő előírások is megszűnnek vagy átalakulnak. E fogalom helyét viszont átveszi a kis- és közepes vállalkozásokról valamint az egyéni vállalkozásokról szóló törvény definíciója.
  2. A jövőben nem szűnnek meg automatikusan a 9. évfolyamos tanulók tanulószerződései a főtevékenységű képzők esetén.
  3. A „12 fős” szabály marad, azaz bizonyos képzők a kamara igazolása nélkül továbbra is csak legfeljebb 12 szerződéssel rendelkezhetnek. Ebbe a számba azonban nem kell beleszámítani a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, illetve az átmeneti szabály értelmében a 2018. január 1. előtt kötött tanulószerződéseket.

Az új fogalom, amely a főtevékenységű képzők definíciója helyébe, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozás. Mindez azt jelenti, hogy nem az árbevételnek az igénybe vett gyakorlati képzési normatívához viszonyított aránya, hanem a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nagysága (árbevétele és alkalmazotti létszáma) vagy formája (egyéni vállalkozó) dönti el, hogy 12 tanulószerződésnél többel is rendelkezhet-e. (A kamarai igazolás kiállítására, ha az indokolt, a jövőben is lesz lehetőség.)

Az augusztus végén megszűnő tanulószerződésekkel kapcsolatos szabály tervezett eltörlése azért is örvendetes, mert annak alkalmazása aránytalan többlet adminisztrációs terhet eredményezett mind a gyakorlati képzőknek, mind a gazdasági kamarának. Mindemellett az adóhatóság adatai alapján – elsősorban a pontatlan bevallások miatt – 7000 szervezet vallotta magát főtevékenységű képzőnek, miközben 90 százalékuk nem is rendelkezett a gyakorlati képzés folytatására jogosító kamarai határozattal. A képzők között is akadt több olyan cég, amely valójában nem minősült a klasszikus értelemben vett főtevékenységű képzőnek, így megállapítható, hogy a szabály lényegében alkalmazhatatlan volt.

Fontos finanszírozási változás még, hogy az ún. gyakorlati oktatói kiegészítő csökkentő tételt minden olyan képző figyelembe veheti majd, aki kis- vagy közepes vállalkozásnak minősül.

Ugyancsak fontos változás az újonnan megvalósítani tervezett ún. gyakorlati oktatói képzés és vizsga. A bevezetés célja, hogy a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó szakemberek szélesebb köre számára tegye lehetővé a tanulók képzéséhez célzottan szükséges ismeretek megszerzését és ennek révén a gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódást. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a feltételek két típusát kell teljesíteni annak, aki egy iskolán kívüli gyakorlati képzőnél gyakorlati oktatóként kíván tevékenykedni. Egyrészt kell megfelelő alap szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkeznie, és nem lehetett büntetett előéletű, illetőleg a gyakorlati oktatói tevékenységtől eltiltott. A másik feltétel csak a mesterszakmákat oktatókra vonatkozik, eszerint azokban a szakmákban, amelyek esetén a mesterkövetelmények kiadásra kerültek, csak mestercímmel bíró szakember lehet gyakorlatok oktató. E feltétel alól kivételeket fogalmaz meg a törvény (felsőfokú végzettség, 60. életév betöltése stb.)

A mesterképzésre és -vizsgáztatásra azonban mindez rányomta a bélyegét az elmúlt években, ezért indokolt volt a mestercímet az eredeti értelmét megtestesítő keretek közé visszahelyezni. Mindez azt jelenti, hogy a kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát kell majd főszabály szerint teljesíteni a gyakorlati oktatóknak, amely alól jelent kivételt, ha valaki mestercímmel bír, vagy a jelenleg kivételként megfogalmazott felsőfokú végzettséggel, betöltött 60. életévvel stb.

A tervezet értelmében a kamarai gyakorlati oktatói képzés a gazdasági kamara által, az iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező szakmai gyakorlatukat töltő tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó, meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek számára szervezett képzés, amely a gazdasági kamara által szervezett, tanúsítvány kiadásával végződő vizsgával zárul.

A képzés során a leendő szakoktatók a tanulók gyakorlati képzéséhez és az oktatott szakképesítés komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket sajátítanak el.

Bár a törvénymódosítás hatálybalépésének várható időpontja 2018. január 1., a kamarai gyakorlati oktatói végzettség megléte – a törvénymódosítás tervezetének egyik átmeneti rendelkezés értelmében – először a 2019/2020-as tanévtől lesz követelmény. Mindez azt jelenti, hogy gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként – azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter nem adta ki – 2019. szeptember 1-jéig olyan személy is részt vehet, aki kamarai gyakorlati oktatói vizsgával nem rendelkezik. Természetesen az alapfeltételeknek ezen szakoktatónak addig is meg kell felelnie (szakmai végzettség, gyakorlat, büntetlen előélet, stb.).