A digitális munkarend értelmezése, megvalósíthatósága a szakmai gyakorlat esetén

Magyarországon 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet, valamint a 2020. március 16-től bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarendben az eddig megszokott, fizikai jelenlét mellett biztosított szakmai gyakorlati képzés mellett egyéb megoldások alapján kell a felkészítést megvalósítani.
Az új, innovatív megoldásokat igénylő feladat teljesítésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarákkal együttműködve segítséget szeretne nyújtani azzal, hogy ágazatonként minden érdeklődő vállalkozás számára elérhető digitális tudástárakat hoz létre. Ezekhez folyamatosan gyűjtjük a tartalmi kialakításhoz a területeteken működő vállalkozások jó gyakorlatait, módszertani ajánlásait, általánosan elérhető releváns, a képző által ajánlott digitális tartalmak útvonalát, valamint lehetséges projektfeladatok tartalmi ajánlásait, esetleg már megvalósított feladatokat, a mérhetőség tapasztalataival.

A beérkezett módszertani és tartalmi javaslatokat az MKIK szakemberei ágazatonként rendszerezik, és nyilvánosságra hozzák az Ágazati Készségtanácsok honlapján, amelyet az alábbi linken érhetnek el:  https://akt.mkik.hu. Ezzel egyidőben elindultak ebben a témakörben a vállalkozások tudásmegosztását, tapasztalatcseréjét is elősegítő Ágazati Fórumok.

A tanácsadói hálózat tevékenysége

A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák tanácsadói hálózata (https://www.tanuloszerzodes.hu/tanacsadokereso) a gyakorlati képzőhelyek támogatói tevékenysége mellett folyamatos ügyfélszolgálattal biztosítja a duális képzőhelyek és szakképző iskolák közötti kommunikációt és a gördülékeny ügyintézését, természetesen a jelenlegi helyzetben elsősorban telefonon és online formában. Felkarolják a jó gyakorlatokat, felajánlásokat olyan cégektől, amelyeknek van elképzelése, akár konkrét módszertana, eszközparkja a digitális oktatás megvalósítására, példaként szolgálva más, erre nyitott cégeknek.

A hatályos tanulószerződéseket jelen helyzetben – a törvényi előírások alapján –nincs jogi lehetőség szüneteltetni, illetve egyoldalúan felmondani.

Hagyományos szakmai gyakorlat

A duális képzőhely a hagyományos módon a továbbiakban is megtartja a gyakorlatot.

Indoka: a gyakorlati képzőhelyén duális képzőhelyen a járványügyi szempontból elvárt feltételek megvannak.

Finanszírozás: a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a gyakorlati képzési normatíva lehívható (azaz érvényesíthetők a szakképzési hozzájárulási kötelezettségcsökkentő tételek).

Szakmai gyakorlat digitális munkarendben

A duális képzőhely a gyakorlati képzést digitális munkarendben bonyolítja le.

Indoka: A duális képzőhelyen nem biztosíthatók az előírt higiéniás, biztonsági feltételek, ezért a gyakorlat hagyományos módon nem szervezhető meg.

Finanszírozás: a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva is lehívható.

Iskolai átvétel digitális szakmai gyakorlatra

Az iskola „átveszi” a tanuló gyakorlati oktatását digitális formában.

Indoka: A duális képzőhelyen nem biztosíthatók az előírt higiéniás, biztonsági feltételek, továbbá a képzőhely a gyakorlati oktatást digitális munkarendben sem tudja (vagy nem kívánja) lebonyolítani. Fontos, hogy erre a megoldásra is csak a duális képzőhely és a szakképző iskola közös döntése alapján kerüljön sor.

Finanszírozás: a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót továbbra is pénzbeli juttatás illeti meg, de a normatíva (gyakorlati képzés teljesítése hiányában) nem hívható le. (A helyzet kezelésére az MKIK javaslatcsomagot dolgozott ki.)

Szakmai gyakorlat elhalasztása

Az iskola és a gyakorlati képző közösen dönt a gyakorlat elhalasztásáról.

Indoka: a gyakorlat megvalósítására később kerül sor (időben átcsoportosítható: előre hozzák a közismeretet és a szakmai elméletet), hasonló az ún. tömbösített képzéshez

Finanszírozás: a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva lehívható

Fontos tudni, hogy ez a megoldás abban az esetben működik, ha az elhalasztott gyakorlat később bepótolható. Azaz a duális képző ‒ pótlás, tömbösítés, átcsoportosítás hiányában ‒ arra az időszakra nem jogosult a normatívára, amelyet később nem tud bepótolni, a tanulói juttatás azonban ekkor is fizetendő a tanulónak a hatályos tanulószerződésre tekintettel.

Amennyiben a tanuló sem az iskola által biztosított digitális lehetőséggel nem él az iskolában (legfeljebb 5 fős kiscsoportban) vagy otthonában (az iskola által biztosított eszközkihelyezéssel), sem a duális képzőhelyen nem jelenik meg, vagy nem vesz részt a duális képzőhely által digitális munkarendben biztosított gyakorlati képzésben, akkor mulaszt (hiányzik).

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása értelmében azonban – ellenkező tájékoztatásig – igazolt hiányzásnak tekinthető, ha a duális képzőhely megszervezné a tanulónak a gyakorlatot, de a szülő úgy dönt, hogy a járványügyi veszélyre hivatkozva nem engedi a képzőhelyre a tanulót. Erről azonban az iskolának is és a gyakorlati képzőhelynek is tudnia kell, és meg kell erősíteni a tanuló (szülő) felé a mulasztás igazoltságát.

Ha a vállalkozás szünetelteti a tevékenységét, mit tehet a tanulószerződéssel? Szüneteltetheti vagy megszüntetheti?

A tanulószerződés szüneteltetésének eseteit a régi Szt. Szt. 54. § (1) bekezdése szabályozza, arra csak a tanulói jogviszony szüneteltetése és a szülési szabadság esetén van lehetőség jelenleg. A vállalkozási tevékenység szüneteltetése nem tartozik azon esetek közé, mely a tanulószerződés szüneteltetését vonja maga után.

A vállalkozási tevékenység szüneteltetésére hivatkozva a tanulószerződést felmondani sem lehet, illetve a régi Szt.-ben ismertetett esetek egyike sem vonatkoztatható az említett helyzetre. (A helyzet kezelésére az MKIK javaslatcsomagot dolgozott ki.)

A gazdasági kamara által eredetileg a március és április hónapokra tervezett kamarai gyakorlati oktatói képzések elhalasztásra kerültek. Tekintettel arra, hogy jelen helyzetben a képzés digitális, távoktatási formában történő megvalósításának van realitása, folyamatban van ennek kialakítása a kamarai gyakorlati oktatói képzés vonatkozásában is. Az MKIK tervei közt szerepel a képzés digitális formában történő lebonyolításának kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a gyakorlati oktatók a képzési anyagot elsajátítsák. Az MKIK szeretné kihasználni a veszélyhelyzet adta azon lehetőséget, hogy a képzésben online módon, digitális eszközök alkalmazásával részt vehessenek az a napi munkavégzésből átmenetileg kényszerűségből kieső gyakorlati oktatók, s így a veszélyhelyzet elmúltával a gyakorlati oktatók a tanúsítványukkal a kezükben térhetnek vissza a munkaerőpiacra és a gyakorlati képzésbe.

A digitális tanrend kialakítása, a követelményeknek való megfelelés szakmai megítélése az iskolával közös feladat, azaz a duális képző a szakképző iskola tudtával, jóváhagyásával vagy vele együttműködve alakítsa ki a képzés működőképes megszervezését.

A tanulók gyakorlati teljesítményének értékelésére, osztályozására az ideális eljárást szintén az iskolával közösen érdemes kialakítani, ami mindenki számára jól követhető és szakmailag elfogadott.

Érdemes a gyakorlati képző a saját nyilvántartó rendszerében (pl. online időadatnyilvántartó rendszer) átvezetni az új képzési formát – amennyiben megoldható, akkor létrehozni egy új kategóriát is („digitális gyakorlat”). Azt az időbeosztást kell rögzíteni, amely a rendes gyakorlati képzésben is rögzítésre kerülne (mely napokon van gyakorlat), de más megoldás is elfogadott, ugyanis erre vonatkozóan jelenleg nincsenek kötött szabályok. Szintén érdemes meghatározni, hogy mit tekint a duális képzőhely a digitális munkarendben teljesített feladatnak.

Ha a digitális oktatásra az iskola átvette a tanulót, akkor az a duális képzőhely szempontjából nem minősül igazolt mulasztásnak, hiszen nem ő, hanem az iskola folytatja a gyakorlatot. Igazolt mulasztásnak csak az a 2.2. pontban leírt eset minősül, amikor a szülő úgy dönt, hogy a járványügyi veszélyre hivatkozva nem engedi a képzőhelyre a tanulót, bár az vállalná a gyakorlati képzését a továbbiakban is.

Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékével kapcsolatos jogszabályi előírások továbbra is érvényesek, nem változtak.

Az ITM határozata alapján 2020. március 15-től esedékes szintvizsgákat el kell halasztani, a szakképző intézmény javaslatára az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a tanulók szintvizsga nélkül is tanulószerződést köthetnek (a teljes hátralévő képzési időre).

A tanuló szakmai záróvizsgára bocsáthatóságának feltétele a vizsgán megszerezhető szakképesítés utolsó évfolyamára meghatározott gyakorlati követelmények legalább 60%-ának teljesítése.
Az a tanuló, aki nem teljesítette a meghatározott gyakorlati követelmények 60%-át, nem bocsátható vizsgára. A tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében a gyakorlati képzést folytató szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. – október 2. közötti időszakban köteles számára gyakorlati képzést szervezni. Ezen a tanuló részvétele kötelező. Ebben az esetben a 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító-, pótlóvizsgának.Amennyiben a tanuló vizsgára bocsátható, abban az esetben sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a vizsgán. Annak a tanulónak, aki a veszélyhelyzetre tekintettel valamely vizsgatevékenységen nem vesz részt, hiányzását igazoltnak kell tekinteni.
Ebben az esetben a tanuló számára a 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező biztosítani vizsgalehetőséget. Mindez nem tekintendő javító-, pótlóvizsgának.

Függetlenül attól, hogy egy tanulónál miért kerül sor a 2019/2020-as tanév május-június vizsgaidőszak elhalasztására, az október-novemberi vizsgaidőszakban megtartott szakmai záróvizsga utolsó napjáig tanulószerződése hatályban marad, ez alapján eddig a napig a tanulói juttatást továbbra is fizetni kell és a gyakorlati képzés költségei elszámolhatók, a normatíva lehívható.

A mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgák a 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakában szervezhetők. A javító-, pótlóvizsgák létéletének feltétele változott a járványügyi helyzetben a következőképpen: az idén júniusban lejáró egy éves határidő a 2020/2021-es tanév október-novemberi vizsgaidőszakának utolsó napjáig meghosszabbodik.

Az a tanuló, aki nem kívánt vagy nem tudott ebben a vizsgaidőszakban érettségit tenni, annak is lesz lehetősége a technikumok érettségire épülő kétéves képzésébe bekapcsolódni a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a szakmai vizsga vizsgaidőszakát megelőző utolsó érettségi vizsga vizsgaidőszakában, de legkésőbb a képzés első tanévnek utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Azonban megszűnik a tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszervezésére a fent meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

  • A veszélyhelyzet időtartama alatt a képzés kizárólag távoktatás formájában, digitális képzésként szervezhető meg abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, támogatói okirat vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.
  • A képzésben részt vevő személynek a veszélyhelyzet kihirdetése és az arról szóló kormányrendelet hatálybalépése közötti kontaktóráról való hiányzása igazoltnak minősül, továbbá személyes jelenlétként kell figyelembe venni a  képzésben részt vevő személy e rendelet alapján távoktatásban történő részvételét is.
  • A részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló, a veszélyhelyzet hatálybalépését megelőzően megkezdett és a kihirdetett rendelet alapján távoktatás formájában megtartott képzés elszámolására a kontaktórás képzés elszámolási szabályait kell alkalmazni.

A 2019/2020. tanévi összefüggő szakmai gyakorlat megszervezésére és lebonyolítására vonatkozóan az alapelv az, hogy ugyanazok a rendkívüli szabályok vonatkoznak az összefüggő szakmai gyakorlatra, mint a tanév közbeni gyakorlati képzésre, mindaddig, amíg ettől eltérő döntés nem születik.

Tehát ennek megfelelően az összefüggő szakmai gyakorlat – az általános vészhelyzeti rendelkezések értelmében – megszervezhető a hagyományos módon is, de csak a járványügyi előírások betartása mellett. Amennyiben ez biztonságosan nem megoldható, úgy törekedni kell a digitális munkarendre történő átállásra, és elsősorban arra, hogy a gyakorlat a duális képzőhely szervezésében valósuljon meg. Ha ezt a duális képző nem tudja vállalni, a képzést a szakképző iskola is folytathatja. Amennyiben a digitális forma sem a duális képző, sem pedig az oktatási intézmény által nem kivitelezhető, a gyakorlat halasztásra kerül. Továbbá kiemelten fontos, hogy a megszervezés módjáról az iskolának és a duális képzőhelynek közösen, egymással egyeztetve kell döntenie.

Mivel eddig ezzel ellenkező miniszteri határozat, jogszabály nem jelent meg, az összefüggő szakmai gyakorlatot – a szorgalmi időszak gyakorlatához hasonlóan – legkésőbb a következő tanév kezdetéig teljesíteni kell. Igaz ez arra az esetre is, ha a szorgalmi időszak gyakorlatának egy része halasztásra került. Ebben az esetben a nyári időszakban kell lebonyolítani az összefüggő szakmai gyakorlatot, valamint a halasztott rész pótlását.

Amennyiben egy szervezet még nem rendelkezik a képzés megkezdéséhez szükséges kamarai nyilvántartásba vétellel, úgy a jelen helyzetben kérheti a vonatkozó eljárás lefolytatását. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara a kérést a veszélyhelyzeti előírások betartásával igyekszik teljesíteni.

Érdemes megemlíteni, hogy a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlat hagyományos módon történő letöltésére nem kötelezhető. Amennyiben a gyakorlat digitálisan megszervezésre kerül, az viszont már számára is kötelező.

Az idei összefüggő szakmai gyakorlat esetében a mulasztásra és az évfolyamismétlésre külön intézkedések nem születtek, ezen területekre az általános szabályok érvényesek.