A 2019/2020-as tanév összefüggő szakmai gyakorlatának lebonyolításával kapcsolatban számos kérdés merült fel, amelyekre az alábbiakban szeretnénk minél teljesebb tájékoztatást adni.

Kiindulópontként szolgál az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkárának, Pölöskei Gábornénak a Világgazdaság c. napilap május 8-i számában közzétett azon kijelentése, miszerint az „alapelv az, hogy ugyanazok a rendkívüli szabályok vonatkoznak a gyakorlatra [értsd: az összefüggő szakmai gyakorlatra], mint a tanév közbeni gyakorlati képzésre, mindaddig, amíg ettől eltérő döntés nem születik.”
(Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/oktatas/potolni-kell-az-elmarado-nyari-gyakorlatot-2-2238958/)

Az MKIK-nak a tanév közbeni gyakorlati képzés veszélyhelyzetben történő megvalósításával kapcsolatos részletes tájékoztatója az alábbi linken érhető el: https://www.tanuloszerzodes.hu/koronavirus

Az alábbiakban szeretnénk kiemelni az összefüggő szakmai gyakorlatra vonatkozó legfontosabb információkat.

  1. Mivel eddig ezzel ellenkező miniszteri határozat, jogszabály nem jelent meg, az összefüggő szakmai gyakorlatot – a szorgalmi időszak gyakorlatához hasonlóan – legkésőbb a következő tanév kezdetéig teljesíteni kell. Igaz ez arra az esetre is, ha a szorgalmi időszak gyakorlatának egy része halasztásra került. Ebben az esetben a nyári időszakban kell lebonyolítani az összefüggő szakmai gyakorlatot, valamint a halasztott rész pótlását.
  2. A 2019/2020-as tanév összefüggő szakmai gyakorlata – a korábbiakkal azonos módon – lebonyolítható tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében is, mindezek hiányában – kivételes esetben – szakképző iskolai tanműhelyben.
  3. Tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás esetén a szakmai gyakorlat – az általános vészhelyzeti rendelkezések értelmében – megszervezhető a hagyományos módon is, de csak a járványügyi előírások betartása mellett. Amennyiben ez biztonságosan nem megoldható, úgy törekedni kell a digitális munkarendre történő átállásra, és elsősorban arra, hogy a gyakorlat a duális képzőhely szervezésében valósuljon meg. Ha ezt a duális képző nem tudja vállalni, a képzést a szakképző iskola is folytathatja. Amennyiben a digitális forma sem a duális képző, sem pedig az oktatási intézmény által nem kivitelezhető, a gyakorlat halasztásra kerül. Továbbá kiemelten fontos, hogy a megszervezés módjáról az iskolának és a duális képzőhelynek közösen, egymással egyeztetve kell döntenie.
  4. A gyakorlat lebonyolítására tehát a régi szakképzési törvény szerinti együttműködési megállapodás – az általános szabályok szerint – köthető. Amennyiben egy szervezet még nem rendelkezik a képzés megkezdéséhez szükséges kamarai nyilvántartásba vétellel, úgy kérheti a vonatkozó eljárás lefolytatását. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara a kérést a veszélyhelyzeti előírások betartásával igyekszik teljesíteni. Az idei gyakorlat esetében még a kereskedelmi és iparkamarák végzik az egészségügyi intézmények mint duális képzőhelyek nyilvántartásba vételét is.
  5. Az összefüggő szakmai gyakorlat együttműködési megállapodással történő lebonyolítása esetén a tanuló számára jár a tanulói juttatás a régi szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII.) szabályai alapján (nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban), illetőleg a duális képzőhely is igénybe veheti a gyakorlati képzési normatíva napi összegét a 280/2011. Kormányrendelet értelmében.
  6. Személyes részvételre a tanuló ugyan nem kötelezhető, de ha a gyakorlat digitálisan megszervezésre kerül, az számára is kötelező. A mulasztásra és az évismétlésre vonatkozó szabályok így ezen digitális forma esetében is érvényben maradnak.